Google+ Followers

2015/12/11

Menyasszörny a láthatáron, 3. rész: A vendéglistás idegbaj

Eljött a pillanat, amikor elkezdtem cseppet demotiválttá válni, és el kellett kezdenünk erőszakosan érvelni, ha azt szeretnénk, hogy ne csússzanak ki a dolgok a kezünkből. A szülők szeretik - vagyis szeretnék! - a saját hagyományaikat viszontlátni az esküvőn, és ehhez nem elegendő egy olyan kedves gesztus, mint például, hogy kölcsönkérsz egy jeles napon viselt ékszert vagy nyakkendőt...


Az alapján, amit jelenleg átélek, a következőket tudom ajánlani azoknak, akik a vendéglistával kapcsolatban jót akarnak maguknak:
  •  Azt a megdönthetetlen érvet használva, miszerint "Ez a MI esküvőnk!" határozott döntés formájában közlöd a tényeket a szülőkkel. (Ez leginkább akkor működik, ha az anyagi eszközök is ti kezetekben vannak.)

    Ha ez nem válna be:
  • Összeveted azt a vendéglistát, amit ti szeretnétek, azzal, amit a szülők szeretnének;
  • A helyszínhez és anyagi keretekhez mérten megállapítotok egy határértéket a létszámban;
  • Kompromisszumra juttok a család és (a szülők szerint cseppet sem fontos) barátok arányát illetően. 
Ha a család túlsúlyához és az egyre távolabbi rokonokhoz ragaszkodnak a szülők, ajánlom a következőt: a baráti köröket érdemes egy külön ünneplés folyamán összehívni, megmutatni az esküvő gyöngyszemeit, és együtt ünnepelni, kellemesebb, lazább környezetben. Természetesen ez is valamelyest csalódás, hiszen az lenne a legjobb, ha ott lehetnének ők is...

Bánt ez az egész, dehát nem a  Rotschild bácsi lánya vagyok. Valakit mindenképpen "meg kell sértenem"... :(

Mivel ez egy általánosságban jellemző és várható probléma a tervezési folyamat során, sokan foglalkoznak ezzel a témával, és igyekeznek segíteni. Adok is egy angol nyelvű példát, ami érdekes statisztikákat is tartalmaz: Making the cut - The utltimate guide to building a wedding guestlist 

Kellemes informálódást és kevés idegbajt kívánok! :)