Google+ Followers

2015/07/12

Napközis tábor

Rég írtam már ide, ennek pedig az az oka, hogy pörögnek a napok: a visszérképződést elősegítve gyalogolok fel és alá, kiabálok, fegyelmezek, jókat nevetek és furcsa kajákat eszem, majd hazamegyek ideiglenes lakhelyemre, és kipurcanok a Párommal együtt. Voilá, táboroztatok... :D

Bár nem leszek alsós tanár, mégis épp elegendő tapasztalatot szerzek most a nyáron. A tavalyi egy hét kevés volt. Azt is megállapítottam, hogy a gyerekeket sokkal könnyebb így megismerni, mint az iskolapadban. Hétfőn szenved az ember, hogy megjegyezzen mindenkit, keddre idegbajt kap, szerdán feladná, csütörtökre megszereti őket, majd pénteken fájó szívvel búcsúzik egy-egy markáns karaktertől vagy tündibündi gyermektől, akit szívesen látna még... :D

Íme néhány kellemes megszólalás a gyerekektől:

-Réka néni!
-Tessék?
-Semmi!
(na ezért a nevelési rendszerünkben 20 guggolás legalább járt)

-Réka néni, megnézhetem, hogy ez a kő visszapattan-e annak az autónak az üvegéről?

-Ehh, egy jó bula sincs ebben a csoportban!

-Kérlek ne tépkedd a fákat!
-Dehát a fa nem is élőlény!
-Miért nem?
-Mert nem tud beszélni meg futni!
-Akkor a kutya sem élőlény?
-De, mert a kutyák tudnak beszélni, illetve ugatni.
(a többit már nem részletezném...)

-Van testvéred?
-Van.
-És a testvérednek van testvére?
-Nincs.

Légiriadó Újpesten, a templom tetejéről szóló sziréna után:
-Azt hittem, ez Isten hangja volt!

Vihar előtt a szélben:
-Isten épp jelzi, hogy pisilni fog!

Ha még eszembe jut valami, leírom! :)